Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Keresés

II. Hagyománytörténeti Konferencia Selmecbányán

A selmeci tradíciókat éltető felsőoktatási intézmények diákjai, a Selmec bölcsőjéből elszármazott intézmények mai és egykori hallgatói – Firmák és balekok – méltán büszkék arra a hagyományainkban megtestesülő szellemi értékre, ami sokszor megállta a magyar történelem vészterhes időszakainak próbáját. E szellemi tőke él, létezik és emberépítő, közösségformáló ereje képes az egyre inkább elidegenedő világunkban is megérinteni a felsőoktatási intézményekbe érkező leendő balekok százait. Patinás múltunk mindenkor igazodási pontot jelenthet számukra, azonban ehhez ismerni kell intézményünk és hagyományaink történetét, így hát immáron másod ízben invitáltuk múltidézésre konferencia keretein belül az érdeklődőket, de most az ősi városban, annak egykori főiskolai oktatási épületében, a Kémia Palotában.

Gondolatban bebarangoltuk a XIX. század végi, XX. század eleji Selmecbánya zegzugos utcáit, bepillantottunk az akadémisták vidám és olykor keserű hétköznapjaiba, kísértük a valétásnok kígyózó sorát az ősi alma matertől egészen Sopronig. Megidéztük a székelyváltást követő időszak nehézségeit, majd pedig az emlékébresztők elhelyezésének történetét, több mint egy évszázaddal a várostól való végső búcsú után.

A tanácskozásra 2025. augusztus 16-án, a 35. Selmeci Diáknapok (SDN) keretén belül került sor Heiner Ádám a. Csillés (SDN főszervező) felkérése, a tanácskozást pedig Szabó László a. Szacó, a diáknapok megálmodója nyitotta meg. A zsúfoltságig megtelt vegytani nagyelőadóban a következő előadások hangzottak el:

Dr. Ifj. Sarkady Sándor (Soproni Egyetem, tudományos kutató): „Steingrube Nakkösség” selmeci idők

Dr. Fricz-Molnár Péter (minisztériumi jogi főosztályvezető, kamarai jog­tanácsos): „Sok rokonszívnek a búcsúja”: a selmecbányai valéták újsághírekben és fényképeken (1876–1918)

Dr. Bende Attila (Soproni Egyetem, egyetemi adjunktus) és Dr. Bartha Dénes (Soproni Egyetem, kutatóprofesszor): A diákévek elveszett emlékőrzői – A bányász, kohász, erdész valétatablók selmecbányai története

Dr. Ormos Tamás (Miskolci Egyetem, egyetemi magántanár), Dr. Kertész Botond (bányászati és kereskedelmi igazgató, Colas Északkő) és Dr. Bőhm József (Miskolci Egyetem, c. egyetemi tanár): Sámuel és Samu emlékezetes útja Selmecre

Az előadások konferenciakötetben is napvilágot láttak, így az értékmentés és az intézményi múlt megőrzésének és közkinccsé tételének törekvése egy újabb kötettel gazdagodott, ami az érdeklődők számára megrendelhető a kötet szerkesztőjétől, a konferencia főszervezőjétől, Dr. Bende Attilától.

Megható záró pillanata volt a rendezvénynek, amikor felcsendült a „Ballag már a vén diák…” Vajon mi az a láthatatlan erő, ami évszázadokon átívelve szorosra fonja ma is az ősi szakok közötti köteléket, s nem csak a diákévekre, hanem azon túl is? A választ mindannyian tudjuk: Selmec, Selmec, sáros Selmec, te vagy az oka mindennek…

DR. BENDE ATTILA

Cikk nyomtatása E-mail