Mit üzen az idegtudomány a pedagógiának?- Csépe Valéria a Soproni Egyetemen

Az eseményt dr. habil. Varga László dékán nyitotta meg köszöntőjével, aki üdvözölte a résztvevőket, méltatta Csépe Valéria akadémikus munkásságát, és hangsúlyozta az idegtudomány pedagógiában betöltött kiemelkedő jelentőségét. A programot egy személyesebb pillanat is színesítette: a résztvevők - köztük az MTA PTB Neveléstörténeti Albizottságának képviselői - Kéri Katalin professzor asszonyt, a Benedek Akadémia alapítóját köszöntötték születésnapja alkalmából. A bensőséges köszöntés után az előadó szakmai üzenete ismét a pedagógiai gyakorlat mai kihívásaira irányította a figyelmet.

Mára számos szempontból megváltozott a minket körülvevő környezet: másképp működik a család, átalakult az iskola, és ezek a változások új felismerésekre késztetnek. Csépe Valéria kiemelte, mennyire fontos megkérdőjelezni azokat a rögzült állításokat és mítoszokat, amelyek az idegtudomány nevében terjednek, miközben gyakran leegyszerűsítő vagy akár félrevezető magyarázatokhoz vezetnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy gyakran magunknak kell feltennünk a legfontosabb kérdéseket: hogyan változott meg a tanulási környezet az elmúlt évtizedekben; valóban értjük‑e az életkori sajátosságokat; elfogadjuk‑e, hogy a tudás több mint puszta ismeret; alkalmazzuk‑e a folyamat‑ és jelenségalapú tudásépítés szemléletét; és mennyire tudatosan építjük be a képesség, készség és kompetencia fogalmát a mindennapi munkánkba, illetve megfelelően mérjük‑e az eredményeket.

Az előadó mindezt tudományos alapossággal, mégis közérthetően bontotta ki, rávilágítva azokra az értelmezési tévutakra, amelyek leegyszerűsítő magyarázatokhoz vezethetnek. Az idegtudomány igazolt eredményeit a pedagógiai gyakorlat számára is közvetlenül értelmezhető, alkalmazható tudásként mutatta be, hangsúlyozva, hogy a szakmai felelősség ma minden korábbinál nagyobb fokú tudatosságot kíván.

Az előadás végén Csépe Valéria tágabb összefüggésbe helyezte a korábban elhangzottakat. Úgy fogalmazott: talán soha nem volt ennyire nehéz pedagógusnak lenni, mint napjainkban. A világ rendkívül gyorsan változik, az információs környezet folyamatosan átalakul, az iskolával és a pedagógusokkal szembeni elvárások pedig egyre nőnek. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik az óvodapedagógusok és tanítók munkája, hiszen ők alapozzák meg azt a tanulási attitűdöt, gondolkodásmódot és kíváncsiságot, amelyre a későbbi fejlődés épül.

Az előadást követően Németh András professzor emeritus is kiemelte, hogy a felvetett gondolatok hiteles és inspiráló módon teremtettek kapcsolatot a tudományos kutatás és a mindennapi pedagógiai gyakorlat között. Az elhangzottak tudományos elmélyültségből fakadó, mégis gyakorlati jelentőségű iránymutatást adhatnak a nevelés és az oktatás szereplőinek.

A Benedek Akadémia előadása így szakmai megerősítésként is szolgált: a gyorsan változó világ kihívásaira csak tudományosan megalapozott, reflektív gondolkodással adhatók érvényes válaszok. A hallgatóság olyan útravalóval gazdagodott, amely egyszerre ösztönöz további gondolkodásra és a mindennapi pedagógiai munka tudatosabb megújítására.

Fotó: Rombai Péter