Erdészeti örökség és tudományos hagyaték – Fekete Lajos monográfiájának bemutatója

A megjelenteket a Soproni Egyetem részéről Prof. Dr. Lakatos Ferenc rektorhelyettes köszöntötte. Beszédében méltatta a szerzők  - Prof. Dr. Bartha Dénes és Dr. Bende Attila - elhivatottságát, hangsúlyozva, hogy az erdészeti hagyományok ápolása és a tudás továbbadása kulcsfontosságú a fenntartható jövő szempontjából. Üzenete szerint a múlt értékeit megőrizve, de az új kihívásokra nyitottan kell építeni a következő generációk szakmai útját.

Az egyetem rektor emeritusa, Prof. Dr. Faragó Sándor, könyvbemutató előadásában kiemelte, hogy Fekete Lajos életművéről mindeddig méltatlanul keveset tudtunk, ezért egy hiteles és részletes biográfia megírása elengedhetetlen volt. Felidézte, hogy Fekete Lajos az első magyar nyelven oktató tanári kar egyik tagja volt Selmecbányán, és az első magyar nyelvű erdészeti és növénytani szakkönyvek is az ő nevéhez fűződnek. Kiemelte továbbá, hogy 1876-ban Fekete vetette fel az erdészettel és vadászattal foglalkozó középfokú szakemberek képzését szolgáló szakiskolák felállításának szükségességét. Ez az elképzelés később valóra vált, így joggal nevezhetjük őt a szakiskolai oktatás atyjának.

Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus előadásában Fekete Lajos életelveiről beszélt, amelyek középpontjában az egyéni felelősség és a szolgálat állt. „Az erdőmérnökképzés napszámosa” – fogalmazott róla. Kiemelte továbbá, hogy Fekete hitét és származását maga is meghatározó tényezőként kezelte, és ezek fontos szerepet játszottak életében és munkásságában.

A szerzők közül Prof. Dr. Bartha Dénes személyes kötődéséről is beszélt: 1979-ben találkozott először Fekete Lajos nevével tanulmányai során, majd 1997-ben egy vékony kötetben foglalkozott is vele. Már ekkor tudta, hogy szükség lesz egy átfogó monográfiára. Kutatásai során szoros kapcsolatot ápolt Fekete Lajos leszármazottaival is, ami tovább növelte a könyv hitelességét.

Dr. Bende Attila kiemelte, hogy a kötet egy olyan korszakot idéz meg, amikor még küzdeni kellett azért, hogy a magyar nyelv bekerüljön az erdészeti oktatásba. Elmondása szerint az írás valódi kalandozás volt a selmeci idilli időben, a dualizmus korszakában. Hozzátette, hogy a könyv nemcsak Fekete Lajos szakmai munkásságát mutatja be, hanem az embert is, aki mindezek mögött állt.

A könyvbemutatón Fekete Lajos dédunokája, Prof. Dr. Völker Jenő is részt vett – igaz, 7500 kilométer távolságból, online csatlakozva követte az eseményt. A szerzők és előadók egyetértettek abban, hogy Fekete Lajos önzetlen és szerény munkássága ma is példaként szolgálhat mindenki számára, aki az erdészeti szakmában tevékenykedik. A róla készült monográfia méltó emléket állít az erdész polihisztornak, akinek hatása több mint egy évszázaddal halála után is érezhető a magyar erdészeti oktatásban és kutatásban