Soproni Egyetem: A talaj állapota az aszály elleni védekezés egyik kulcsa

A talajra általában úgy gondolunk, mint amire építünk, amin közlekedünk, vagy amelyben a növények gyökerei kapaszkodnak. A felszín alatt azonban rendkívül összetett, élő rendszer működik. A talaj vizet raktároz, tápanyagokat biztosít, élőlények sokaságának ad otthont, miközben a szén körforgásában és a klíma szabályozásában is fontos szerepet játszik.

Éppen ezért a talaj állapota korántsem csak a talajkutatók ügye. Ha a talaj nem tudja megtartani a vizet, annak következményeit a mezőgazdaságban, az erdőkben és végső soron a mindennapi életünkben is megérezzük.

Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora szerint éppen ez teszi különösen időszerűvé a soproni konferenciát. Mint fogalmazott, húsz év után tér vissza Sopronba a Magyar Talajtani Társaság vándorgyűlése, miközben a talajok vízháztartásának kérdése az éghajlatváltozás miatt egyre sürgetőbbé válik.

„Mindannyian látjuk és érezzük, hogy az éghajlatváltozás, a klímaváltozás milyen mértékben szárítja ki a talajokat” – hangsúlyozta a rektor.

A probléma különösen jól érzékelhető azokban a térségekben, ahol a talajvíz szintje jelentősen lesüllyedt. Fábián Attila szerint Magyarországon ma már olyan területek is vannak, elsősorban az Alföldön, ahol a talajvíz tíz méternél is mélyebben található. Ez komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást egyaránt.

„Közös érdekünk, hogy ne az történjen, hogy a mezőgazdaság külön talál megoldásokat, a vízügy külön, az erdőgazdálkodás pedig szintén külön, hanem komplexen alakítsunk ki egy olyan stratégiát, amely a víz talajban való megőrzését, a csapadékos időszakban érkező víz megtartását célozza” – fogalmazott.

Ez azért is fontos, mert a talaj az egyik legfontosabb, ugyanakkor korlátozottan megújuló természeti erőforrásunk. A vándorgyűlés ezért nem kizárólag a víz kérdésével foglalkozik: a talajtan szinte valamennyi területéről érkeznek kutatók és szakemberek.

A konferencia szervezőbizottságának elnöke, Prof. Dr. Bidló András, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Környezet- és Természetvédelmi Intézetének professzora szerint a rendezvény egyik legfontosabb kérdése egyszerűen megfogalmazható: mit nyújtanak a talajok a társadalom számára?

„A konferencia témaköre a talajok ökoszisztéma-szolgáltatása, tehát egyáltalán az, hogy a talajok mit nyújtanak a társadalom számára” – mondta Bidló András.

A szakember szerint a mostani helyzetet különösen jól érzékelteti a talajok víztartalma. A közelmúltban a Hanságban végzett terepi vizsgálatok során olyan állapotokat tapasztaltak, amelyekre az elmúlt évtizedekben nem, vagy csak nagyon ritkán volt példa.

„Több mint negyven éve járunk ki bizonyos területekre, és ilyen alacsonyan még nem volt vízállás. Gyakorlatilag a felső 120 centiméterben sem volt víz olyan helyeken, ahol máskor pedig állt” – emelte ki.

A jelenség nem kizárólag a Hanság problémája. A Soproni-hegység talajai is érzékelik a csapadékhiányt. Bidló András szerint az idei év különösen fontos figyelmeztetés: a térségben az átlagos éves csapadékmennyiség mintegy 600 milliméter, miközben az idei csapadékviszonyok alapján a talajok vízellátottsága már most kedvezőtlen képet mutat.

A talaj védelmének jelentősége a mezőgazdaságban talán még közvetlenebbül érzékelhető. A szélsőséges időjárás, az egyre gyakoribb aszályok és a vízhiány olyan alkalmazkodást kívánnak, amelyben a talaj állapotának meghatározó szerepe van.

Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint a mezőgazdaság aszállyal szembeni ellenálló képességének egyik legfontosabb alapja éppen a talaj.

„A talajaink, legalábbis a mezőgazdasági ágazat szempontjából, az ellenálló képességünknek, az aszállyal szembeni ellenálló képességünknek a legfontosabb letéteményesei” – fogalmazott.

Juhász Anikó szerint sokáig talán azért nem fordítottunk kellő figyelmet a talaj állapotára, mert amíg volt elegendő víz, kevésbé éreztük a problémát. Az elmúlt évek azonban változást hoztak. A 2022-es nagy aszály után a termelők közül is egyre többen kezdték felismerni, hogy a talaj vízmegtartó képessége és állapota alapvetően meghatározza a gazdálkodás lehetőségeit.

A változás a támogatási rendszerben is megjelent. A helyettes államtitkár szerint 2023-tól, az új támogatási ciklusban uniós és hazai szinten is nagyobb hangsúlyt kapott a talajok védelme, és a támogatási rendszer is egyre inkább ösztönzi azokat a gazdálkodási gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a talajok megőrzéséhez.

„Amiben én még látom a jövő kihívását, és amiben fontos az, hogy a tudomány is mellénk álljon, az az, hogy hogyan tudjuk ezt jobban csinálni” – hangsúlyozta.

A rendezvény egyik fontos üzenete, hogy a talaj védelme nem választható el az élelmiszer-biztonságtól, az erdők jövőjétől és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodástól.

Bidló András szerint Magyarország területének mintegy fele szántó, ezért a talaj állapota közvetlenül is meghatározza, milyen lehetőségeink lesznek a jövőben.

„A talaj az egyik legfontosabb, részben megújuló természeti erőforrásunk, hiszen tápanyagot ad, szenet és vizet tárol, és számtalan olyan funkciója van, amely óriási jelentőségű a környezet és az emberiség számára.”