A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítója, Széchenyi István emléke előtt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia és a Soproni Egyetem.
Széchenyi István 198 éve ajánlotta fel birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, ezzel lehetővé téve a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A hagyományos megemlékezés koszorúzással kezdődött a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban, majd a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben faültetéssel tisztelegtek a gróf előtt.
![]() |
Fotó: Szalay Károly |
A munkálkodás az egyedüli, ami az emberi boldogság legmagasabb fokához vezethet bennünket” – idézte a Kollár László Péter az Akadémia főtitkára Széchenyi István gondolatát Nagycenken. Mint mondta, ez a szellem örökség és példa a Magyar Tudományos Akadémia számára. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy Széchenyi a naplójában gyakran szembenézett a magyar közállapotokkal, de nem kárhoztatta a magyarokat, hanem a felemelkedésükön munkálkodott. „Elment Angliába, tanult, majd hazajött, és szenvedéllyel dolgozott azon, hogy azok legyünk – saját tehetségünkre, saját munkánkra alapozva –, amik lehetünk.
A megemlékezés koszorúinak elhelyezését követően az ünnepségsorozat a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben folytatódott, ahol elültették az emlékerdő 198. hársfáját. A faültetés hagyománya egészen 2000-re nyúlik vissza. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulója alkalmából az akadémia rendes tagja, Solymos Rezső kezdeményezésére hozták létre, aki az ültetés helyszínéül a soproni Páneurópai Piknik Emlékhelyet választotta, utalva arra, hogy a tudományok nem ismernek határokat.
Egy alapítás történetére, egy példaadó mecénás, Széchenyi István történelmi tettére emlékezünk Sopronpusztán, itt, ahol a hársfák elültetésével élő emléket állítunk az alapítás óta eltelt 198 esztendőnek. Solymos Rezsőnek köszönhetően, huszonhárom éve minden évben elzarándokolunk az Akadémiai Erdőbe, hogy magyar nyelvünk és tudományosságunk művelése, ápolása szempontjából oly alapvető jelentőségű tettről megemlékezzünk - osztotta meg gondolatait beszédében Faragó Sándor a Soproni Egyetem rector emeritusa.
![]() |
Fotó: Szalay Károly |
Az elhangzott beszéd az alábbi linken olvasható:
Faragó Sándor Ünnepi Beszéd 2023.11.02. Sopronpuszta
![]() |
Fotó: Szalay Károly |
Mondják, hogy fát nem magának ültet az ember. Úgy gondolom, így van ez nem csupán a fával, hanem minden értékes cselekedetünkkel. És így van a tudományos munkával is. Az, amit életünkben valóban érdemes megcselekednünk, elsősorban sosem önmagunkra irányul, nem önmagunkért van. Hanem másokért. Azért, hogy az élet tovább tudjon növekedni. Ahogy e hársfát is, amit most elültetünk – a lassan két évszázada fennálló Akadémia 198 évét megköszönve és az előttünk járókra tisztelettel emlékezve –, valójában a jövőnek ültetjük" - mondta el az ünnepségen Balázs Ervin akadémikus.
Az esemény zárásaként az MTA, a Soproni Egyetem és a TAEG Zrt. képviselői közösen ültették el a Magyar Tudományos Akadémia fennállását jelképező 198. hársfát.
Kapcsolódó tartalmak
- Tölts egy délutánt Erasmus és Stipendium Hungaricum hallgatóinkkal
- Interaktív és hallgatóközpontú oktatás – új képzés a Soproni Egyetem oktatóinak
- Az Erdészeti és Faipari Egyetem 1972-ben és 73-ban végzett erdőmérnökeinek visszaemlékezései
- Prof. Dr. Csesznák Elemér életútja – Tisztelgés a 100. születésnap alkalmából
- Kedves jövendőbeli hallgatónk!
- Elismerések a március 15-i ünnepségen: a Soproni Egyetem oktatóit is kitüntették
- Soproni Egyetem Green Event – Zöld Rendezvények 2025-től Magyarország első karbonpozitív egyetemén
- A Soproni Egyetem Püspökladányi Arborétumának talajszelvénye lett a 2025-ös év „Világ Talaja”
- Erdészeti örökség és tudományos hagyaték – Fekete Lajos monográfiájának bemutatója
- A Soproni Egyetem hallgatói mesélnek hivatásukról és élményeikről az Erdei Utakon adásában