Nemzetközi hallgatói integráció és mobilitás: a Soproni Egyetem az ESN közgyülésén

„Hazánkban az ESN hálózata számos helyi szekcióból épül fel, melyek az ország különböző felsőoktatási intézményeiben jöttek létre. Az ESN szekciókat helyi egyetemi hallgatók vezetik, akik önkéntesen szentelik idejüket a nemzetközi diákok segítésére. Fő feladataik közé tartozik a beérkező nemzetközi hallgatók integrációjának támogatása, üdvözlő hetek, kulturális események, kirándulások és társasági programok szervezésével, ezzel is segítve az Erasmus és más nemzetközi hallgatók zökkenőmentes beilleszkedését a helyi közösségbe és az egyetemi életbe. Emellett útmutatást és támogatást nyújtanak a külföldi tanulmányútra készülőknek is. Ezeket a csoportokat országos szinten az ESN Hungary koordinálja, rendszeres nemzeti közgyűlések keretében összehangolva a stratégiákat és megosztva a bevált gyakorlatokat.” – meséli Krajczár-Sári Katalin Linda vezető nemzetközi koordinátor. Az országos közgyűlésen a Soproni Egyetem mellett részt vettek az ELTE, a Semmelweis és az Eszterházy Katolikus Egyetem képviselői is.

„Izgalmas új fejezet veszi most kezdetét a Soproni Egyetem nemzetköziesítéssel foglalkozó kollégái számára. Az Egyetem szoros együttműködésben kezd dolgozni az ESN Hungary képviselőivel, hogy aktívan segítsék a soproni hallgatókat a soproni ESN Szekció mielőbbi megalapításában.” – ismertette a terveket Krajczár-Sári Katalin.

Egy ESN szekció működése előnyökkel jár a nemzetközi hallgatók számára: az események, a gyakorlati támogatás hozzájárulnak a társadalmi és kulturális integrációhoz, befogadó környezetet teremtenek, ezáltal lényegesen könnyebbé válik az átmenet egy új országba és egyetemre.

A Soproni Egyetem számára kulcsfontosságú a kimenő mobilitás ösztönzése – vagyis a helyi hallgatók külföldi tanulmányokra vagy képzésekre való bátorítása. A mobilitási programokban – lásd a Pannónia Ösztöndíjprogramban - részt vevő hallgatók olyan kulcsfontosságú soft skilleket sajátítanak el, mint az alkalmazkodóképesség, a problémamegoldás, az interkulturális kommunikáció és az önállóság, melyek rendkívül keresettek a munkaerőpiacon. Emellett gazdagítják akadémiai tudásukat a különböző oktatási módszerek és kultúrák megismerésével, és a komfortzónán túllépő tapasztalatok révén növekszik az önbizalmuk, fejlődik globális polgári tudatuk.