Mennyi vadat bír el az erdő? A Soproni Egyetem szakértői a természetes megújulás határait vizsgálják

Az erdő természetes módon is képes megújulni. A lehullott magvakból új növények fejlődnek, a kivágott vagy elpusztult fák helyén pedig idővel fiatal erdő alakulhat ki. Magyarországon azonban sok helyen nehézséget okoz, hogy a fiatal csemetéket a nagyvad rendszeresen elfogyasztja.

Az őz, a gímszarvas, a dámszarvas és a muflon megrágja a fiatal fák hajtásait, de a fák kérgét is károsíthatják, a vaddisznó pedig a talaj feltúrásával, a lehulló makk elfogyasztásával okozhat károkat.

„Az erdő megújulásához, az erdő természetes fejlődéséhez meghatározott mennyiségű csemetére van szükség. Ha a csemeték meghatározó részét a nagyvad visszarágja, a csemeték egy része elpusztul, másik része fejlődésbeli, illetve minőségbeli hátrányt szenved. Ha ez egy kritikus értéket ér el, az erdő megújítása veszélybe kerül, hátrányt szenved” – mondta Prof. Dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének intézetigazgatója.

A vadhatás mérséklésére az erdővédelmi kerítések jelentik a végső megoldást. Ezzel a vadat kizárják, de azok a természetes erdődinamikai folyamatok is sérülnek, melyekhez a nagyvad hatására lenne szükség. Pl. a fényigényes kocsánytalan tölgy csemetéket a gyorsabban növő gyertyán, más elegyfafaj túlnövi, elnyomja, pedig ezeket egyébként a vad szívesebben fogyasztja.

Az erdővédelmi kerítés ráadásul drága, karban kell tartani, idővel elhasználódik, megváltoztatja az erdő képét, a nagyvad szabad mozgását pedig akadályozhatja. Így bármennyire is fontos eszköz, önmagában nem válasz arra a kérdésre, hogy mekkora vadállomány mellett képes az erdő természetes módon megújulni.

Valójában hány vad él az erdőkben?

Sajnos ezt sokkal nehezebb megállapítani, mint elsőre gondolnánk, hiszen az állatokat nem lehet egyszerűen megszámolni az erdőkben. Ezért a vadgazdálkodásban állománybecslést végeznek. A vadászatra jogosultak minden évben megbecsülik az adott területen élő vadállomány nagyságát, amely adatokból aztán vadgazdálkodási tervet készítenek.

A 2026-os országos hivatalos becslés szerint mintegy 120 ezer gímszarvas, 47 ezer dámszarvas, 344 ezer őz, 11 ezer muflon és 40 ezernél is több vaddisznó szerepel a nyilvántartásban.

A számok azonban önmagukban nem mondják meg, hogy egy adott erdőben sok vagy kevés a vad, hiszen mindegyik erdő más és más mennyiségű állatot képes eltartani.

Egy fiatal erdő, egy tölgyes, egy bükkös vagy egy fenyves adottságai is eltérnek. Számít a talaj, a csapadék, a növényzet, a környező mezőgazdasági területek és az is, hogy milyen vadfajok élnek a területen.

Egy adott terület vadhatásának vizsgálatára az évenként elvégzett vadhatás-vizsgálatok alkalmasak. A mintaterületeken a rágott és épségben maradt csemeték évenkénti arányából következtetni lehet arra, hogy az adott területen elvégzett nagyvadállomány-szabályozás erélye elegendő volt-e, vagy szükséges a mértéket növelni.

Ez egyszerű, mégis hasznos módszer lehet annak megállapítására, hogy milyen erős a vad hatása az adott erdőben.

Hőkamerával is kereshetik a vadat

A modern technológia új lehetőségeket kínál a vadállomány vizsgálatára. Hideg időben, főleg éjszaka, hajnalban vagy szürkületben a nagyobb állatok jól láthatók hőkamerával.

Drónnal kisebb területeket lehet részletesen átvizsgálni, repülőgéppel azonban ennél jóval nagyobb terület is felmérhető rövid idő alatt.

A képek feldolgozásában a mesterséges intelligencia is segíthet. A számítógépes rendszerek felismerhetik az állatokat, meghatározhatják a helyüket, és megfelelő minőségű adatok esetén akár a fajukat is.

„A hőkamerás felmérés egyik nagy előnye, hogy segítségével nyomon követhető a vad sűrűségének lokális változása, valamint hosszú távon, monitoring formában végezve megmutatja az állományváltozás trendjét. Ha ezt összevetjük az erdő állapotával, sokkal pontosabb képet kaphatunk a vadhatásról – mondta Dr. Tari Tamás, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének docense.

Hasonlóan érdekes lehet a LiDAR-technológia használata. A lézerszkennelés során a repülőgépről vagy más eszközről kibocsátott lézersugarak segítségével rendkívül részletes háromdimenziós kép készíthető az erdőről. Ebből meg lehet állapítani például, hogy milyen magasak a fák, milyen sűrű a lombkorona, és milyen növényzet található az erdő alsó szintjén. Ha egy területen szinte teljesen hiányzik a fiatal növényzet, miközben egy bekerített területen sok csemete és cserje fejlődik, az újabb jele lehet az erős vadhatásnak.

 Az erdők megújulását a változó éghajlat is nehezíti. A hosszabb száraz időszakok miatt a talaj kiszárad, a fiatal fák kevesebb vízhez jutnak, növekedésük lelassulhat, és egy részük elpusztulhat. Egy legyengült csemete számára különösen nagy problémát jelent, ha a vad újra és újra lerágja.

A két hatás összeadódhat. A vízhiány miatt lassabban fejlődő növényt a vad ismét károsítja. Így akár több évig is eltarthat, mire megfelelő méretűvé válik.

Ez az örökerdő-gazdálkodásban különösen fontos kérdés. Az ilyen erdők egyik alapja, hogy folyamatosan legyen elegendő fiatal fa, amely később az idősebb állomány helyére léphet.

A vad az erdőn kívül is problémát okozhat

Az utak és más építmények feldarabolják az élőhelyeket, ami miatt az állatok mozgása megváltozhat, és gyakoribbá válhat az ember és a vad találkozása. A vaddisznó különösen jól alkalmazkodik az ember közelségéhez, Sopronban például idén nyáron több esetben is jelezték a vaddisznók jelenlétét a Lővereki kertekben. Talán nem véletlen, hiszen száraz időben egy öntözött kert, park vagy más zöldterület vonzó lehet számára, hiszen ezeken a helyeken könnyebben találhat vizet és táplálékot, amelyek rendelkezésre állásához sok esetben a lakosság is hozzájárul.

Nem a vad kizárása a cél

A nagyvad az erdei élővilág természetes része, így nem is kérdés, kell-e vad az erdőbe. A legfontosabb kérdés inkább az, hogy mekkora vadállomány mellett képes az erdő önmagát megújítani. A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok mellett erre a kérdésre sürgősen választ kell adnunk, hiszen, ha az erdő természetes újulata eltűnik, annak következményeit nem egy-két év múlva, hanem évtizedekre előre érezzük majd. 

Éppen ezért, a jövő erdőgazdálkodásának feladata többcélú. Egyrészt, meg kell védenie az erdőt a klímaváltozástól másrészt pedig meg kell találnia az egyensúlyt az erdő, a vadállomány és az ember között. 

Fotó: Rombai Péter

Szöveg: Divósné Varga Henrietta