
Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, az aszályos időszakok és a szabadtéri tűzesetek Magyarországon és egész Európában. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács közös szakmai workshopon értékelte az erdőtüzekkel kapcsolatos tapasztalatokat, és mutatta be a megelőzést, valamint a hatékonyabb beavatkozást segítő innovációkat.
A Soproni Egyetem, mint Magyarország Zöld Egyeteme, hosszú távú stratégiai partnerségben dolgozik a Katasztrófavédelemmel az erdők védelméért. Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora elmondta:
„Magyarország erdőállománya nemzeti kincs, amelynek megóvása közös felelősségünk. Ezért kötöttünk szövetséget az Országos Katasztrófavédelemmel. Az oktatásban, a kutatásban és az innovációban egyaránt azon dolgozunk, hogy megelőzzük a tűzfészkek kialakulását, és ha mégis bekövetkezik egy tűzeset, akkor a beavatkozás minél gyorsabb és hatékonyabb legyen.”
A rektor rámutatott, hogy az egyetem az oktatás és tudatosítás mellett az önkéntes tűzoltók képzésében, valamint a mesterséges intelligencia és a modern térinformatikai eszközök alkalmazásában is együttműködik a katasztrófavédelemmel:

„Célunk, hogy Magyarországon is kialakuljon egy olyan, valós idejű, háromdimenziós erdőtérkép-rendszer, mint amilyet Kanadában vagy az Egyesült Államokban már használnak. Ez lehetővé tenné, hogy a mentési és oltási munkálatokat a szakemberek pontosabban, összehangoltabban végezzék.”
A Soproni Egyetem és a Katasztrófavédelem három évvel ezelőtt indította el közös konferenciasorozatát, amely mára több mint 600 szakembert és hallgatót vonz online és személyes formában egyaránt. A résztvevők egyetértenek abban, hogy a tudományos és gyakorlati tudás összekapcsolása kulcsfontosságú az erdőtüzek megelőzésében és kezelésében.
„Nem azért szeretnénk, hogy a konferenciák egyre gyakoribbak legyenek, mert több tűzvész történik, hanem azért, hogy minél kevesebb legyen belőlük” – zárta gondolatait Prof. Dr. Fábián Attila.
Dr. Bognár Balázs tűzoltó dandártábornok, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója hangsúlyozta:
„Nyugodtan kijelenthető, hogy az extrémitások időszakát éljük. 2024 a hazai meteorológiai történelem legmelegebb éve volt, folyamatosan nő az aszályos napok száma. Prognózisok szerint 2050-re már húsz, 2100-ra pedig harminc fölé emelkedhet ezeknek a napoknak a száma. Ez az erdősültségi területek kiszáradását eredményezi, és egyre több tűzesethez kell vonulniuk a tűzoltóknak.”
A dandártábornok hozzátette, hogy az uniós adatok is drámai növekedést mutatnak:
„Európai uniós szinten már egymillió négyzetkilométernyi terület érintett, hazánkban pedig 2025-ben eddig mintegy 9800 szabadtéri tűzesethez riasztották a tűzoltókat, ebből több mint 4600 érintett erdős területet.”

Dr. Bognár Balázs kiemelte, hogy a hasonló szakmai rendezvények elengedhetetlenek a hatékony megelőzés és védekezés érdekében:
„Az ilyen tudományos műhelymunkák, mint a soproni workshop, kulcsfontosságúak. Közösen keressük, milyen fejlesztések, új módszertanok és nemzetközi tapasztalatok segíthetik a jövőben az erdőtüzek megelőzését és a beavatkozások hatékonyságának növelését.”
Kapcsolódó tartalmak
- A Soproni Egyetem hallgatója, Paulics Laura Berán Lajos- díjat nyert
- „Cseh Ősz” - kulturális programsorozat a Soproni Egyetemen
- Megérkezett a IV. Soproni Egyetemi Nap after movie
- Sopron a bombázások árnyékában – a Soproni Egyetem nyugdíjasegyetemén
- II. Hagyománytörténeti Konferencia Selmecbányán
- Akkreditált ESG tanácsadó részismereti képzés – Jelentkezési határidő: 2025. augusztus 15.
- Identitás, erő és fejlődés – a Soproni Egyetem a magyar felsőoktatás új korszakában
- Élménnyel és tudománnyal telt a Soproni Egyetem hétvégéje – design, családi programok és tudomány
- Robotok, MI és egy új applikáció - A Soproni Egyetem friss témái a II. Science Expon
- Szakmai tudás és kreatív erő: a Soproni Egyetem a Forest Europe stockholmi színpadán