Az őrtüzekben él tovább a Soproni Egyetem hőseinek emlékezete

A Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség, majd ifj. dr. Sarkady Sándor verssel idézte fel a múltat. Ezt követően dr. Bende Attila, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának adjunktusa mondott emlékező beszédet.

Felidézte, hogy a Selmecbányáról Sopronba került főiskolások számára az első világháború lezárása nem jelentette a megpróbáltatások végét. A fiataloknak hamarosan újra bizonyítaniuk kellett elkötelezettségüket választott hazájuk és az őket befogadó város iránt. Az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésben több főiskolás is részt vett, közülük pedig Machatsek Gyula erdőmérnök hallgató és Szechányi Elemér bányamérnök hallgató életét vesztette.

„Emlékezzünk a tragikus éjszakai harc fiataljaira, akik vérükkel pecsételték meg elkötelezettségüket a magyar hazáért” – fogalmazott.

Buni Bence, az Erdőmérnöki Kar valétaelnöke arról beszélt, hogy a mai hallgatók számára különösen fontos megőrizniük ezt az örökséget.

„Nem kényszerből és nem parancsból, hanem hazaszeretetből, hazafiasságból védték Sopront” – emelte ki. Hozzátette: a két fiatal hallgató áldozata arra is emlékeztet, hogy a selmeci diákhagyományok nem pusztán szokások, hanem olyan közösségi értékek, amelyek generációról generációra továbbadódnak.

„Lebegjen ez a szemünk előtt, és legyen ez példa minden diáknak, öregdiáknak, akik részesei lehetünk a selmeci–soproni diákhagyományoknak”.

A megemlékezők sorát Fodor László, a Selmeci Társaság elnöke zárta. Beszédében hangsúlyozta: a múlt felidézése nem pusztán a gyászról szól, hanem arról is, hogy a korábbi nemzedékek példájából mit vihetünk tovább.

„A mai nap nem a gyászról, hanem az emlékezésről kell, hogy szóljon. A hősi halottak történetében a bátorságot, az egységet és az áldozatkészséget kell meglátnunk"-mondta.

Az ünnepség végén az emlékezők koszorúkat helyeztek el az Őrtüzek emlékművénél, majd gyertyagyújtással tisztelegtek Machatsek Gyula, Szechányi Elemér és valamennyi egykori hallgató emléke előtt.