Egyetemi Hírek

Bár sokan már megkapták az örömhírt jelentő felvételi döntést, többen még csak most fognak élni a továbbtanulás lehetőségével. Július 30-tól elindul a pótfelvételi időszak, amely augusztus 7-ig tart. Ebben a felvételi eljárásban kizárólag azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek, de egyetlen szakra sem nyertek felvételt.

Az OECD és az UNESCO párizsi központjába érkezett a Soproni Egyetem két doktorandusz hallgatója és szakértő munkatársa a Pannónia Ösztöndíjprogram (https://pannoniaosztondij.hu/) keretében 2025. július 29-30-án. A kétnapos látogatás során betekinthettek a nemzetközi szervezet működésébe, valamint az aktuális projektekbe. Az intézmény célja a meglévő kapcsolatok elmélyítése és az együttműködési lehetőségek bővítése volt olyan kulcsterületeken, mint az AI-etika, a környezetvédelem, és a fenntartható fejlődés.

Augusztus 4-én, ragyogó napsütésben elrajtolt a Soproni Egyetem BOTANIKA nyári tábora. Ebben az évben nemcsak az egyetem munkatársainak gyermekei, hanem a soproni családok kisiskolásai és óvodásai is csatlakozhattak az élménydús programokhoz.

Értékmentésre hívunk minden, selmeci-soproni kötődésű szakembert! A Soproni Egyetem Központi Levéltárának egyik célkitűzése az egyetem jogelődeihez köthető kordokumentumok, fényképek gyűjtése és megőrzése az utókornak, valamint ezek közkinccsé tétele. A diákhagyományokhoz, egyetemi élethez köthető invicetlik, címkék, plakátok, tablóképek, fotók, köri feljegyzések és egyéb dokumentumok mind fontosakhosszú távon, a közös múltunk értékét, kivételességét mutatják. Jelen felhívás különösen jól mutatja e külön-külön kevésbé megbecsült anyagok jelentőségét.

Július 23-án este nyolckor több ezer fiatal szíve dobbant meg egyszerre, amikor megérkeztek a ponthatárok. A Soproni Egyetem számára ez a nap mérföldkő, hiszen az intézmény újabb felvételi sikert könyvelhet el. A tavalyi rekordév után idén ismét több mint 11 százalékkal emelkedett a felvételt nyert hallgatók száma (1364 fő), ami jól mutatja, hogy az egyetem szakmai munkája, tudatos építkezése, korszerű képzési kínálata és a hallgatóközpontú környezet iránt töretlen az érdeklődés. A felvételi adatok alapján is kimondható, nem véletlenül nyerte el 2025-ben a Soproni Egyetem Az Év Egyeteme országos díjat, a „sikeres felvételi kampányok” kategóriájában.

Tovább nőtt az érdeklődés a meghirdetett képzések iránt, emelkedtek a ponthatárok, és ismét sok tehetséges fiatal döntött úgy, hogy a Soproni Egyetemen építi tovább jövőjét. A felsőoktatási intézmény ponthatárai emelkedtek, a négy kar népszerűsége töretlen hazánk Zöld Egyetemén.

Július 23-án a felsőoktatási intézményekbe jelentkezett középiskolások számára kiderül, hogy felvételt nyertek-e választott intézményükbe. Míg a jövendő egyetemi hallgatók izgulnak, az egyetemeken most megfeszített munka zajlik. Ezekben a napokban kerülnek meghatározásra a ponthatárok, az elindítható szakok és a felvételi létszámok. A szakemberek azt is kidolgozzák, milyen szakokra lehet majd jelentkezni a pótfelvételi során.

A mezőgazdasági munkák, kaszálások során évente rengeteg őzgida esik áldozatul a gépeknek. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának szakemberei évek óta foglalkoznak a probléma megoldásával: a hagyományos keresési módszerek helyett ma már hőkamerás drónokat alkalmaznak, melyek hatékonyan képesek észlelni a növényzetben megbúvó gidákat, lehetővé téve azok mentését még a munkálatok megkezdése előtt. A technológiai fejlődés az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakította a természetvédelem és vadgazdálkodás eszköztárát. Az egyre hatékonyabb és elérhetőbb pilóta nélküli légi járművek – különösen a hőkamerával felszerelt drónok – új távlatokat nyitottak a vadbiológiai kutatásokban, vadmonitoringban és nem utolsósorban a vadmentésben.

Az Index Kibeszélő újabb podcastjének vendége volt a Soproni Egyetem rektora. Prof. Dr. Fábián Attila rendkívül érzékletesen beszélt hazánk egyre súlyosbodó vízhiányáról és az éghajlatváltozás erdőkre gyakorolt hatásáról.  

A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse a málna – ilyenkor, július elején sokak asztalára kerül friss, illatos formájában. Ám míg a fogyasztók örömmel válogatják a piacon, kevesen tudják, milyen komoly kihívásokkal néznek szembe a hazai málnatermesztők. Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza, részben az öntözési problémákkal és a technológiai elmaradással magyarázhatók.