A mai hallgatói igényeknek megfelelően, de a régi épület egy részének megtartásával építik át a Soproni Egyetem F épületét, melyet az eredetileg a matematika és az ábrázoló mértan tanszék részére 1942-ben tervezett Winkler Oszkár építész. Az Építéstani Tanszék későbbi tanára nagy előadóteremmel és külön rajzteremmel rendelkező épületet álmodott meg, mely most új funkciókkal bővül. Ehhez egy előadótermet bontottak el, helyén egy 3 szintes, tisztán faszerkezetű épület emelkedik a magasba, mely a művészeti képzés otthona lesz. A Soproni Egyetem, Magyarország Zöld Egyeteme campusfejlesztési stratégiájának egyik kiemelt eleme az F épület felújítása és bővítése, amely otthont ad majd a Kreatívipari Intézetnek. Az új fejlesztés egyszerre tiszteleg a 20. századi építészeti örökség előtt, reagál a kortárs oktatási igényekre, és a fenntarthatóság építészeti diskurzusába is új szempontokat hoz. Az épület koncepciójáról és jelentőségéről prof. dr. Markó Balázs, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar Intézetigazgatója beszélt.
- Az egyetem mestertervének egyik legfontosabb alapelve az, hogy egy egyetem – egy campus. Eddig több helyszínen, széttagoltan működtünk, de hosszú távon ami reális és lehetséges, azt a központi területre szeretnénk integrálni. A Kreatívipari Intézet jelenleg az Erzsébet-kerti P épületben működik, de adekvát, hogy a művészeti és kreatív ipari képzés bekerüljön a campus szívébe. Innen indult az alapötlet.”
A választásunk az egyetem F épületére esett, amely 1941-ben, a háborús időkben épült. Ez az épület egyfajta idézet a korból: jól mutatja azt az építészeti nyelvet, amely a korszakot jellemezte. Ezért nem bontani akartuk, hanem megtartani és felújítani. A meglévő épület tiszteletben tartása mellett azonban új funkciókkal és új térszerkezetekkel kellett kiegészíteni, hogy megfeleljen a mai oktatási igényeknek.”
A hely szelleme determinál
- Az építészet elmélete régóta hangsúlyozza a hely fontosságát. A campus 17,5 hektáros zöldterületének közepén vagyunk – itt nem építhetünk rideg betonmonolitokat. A hely szelleme (genius loci) nagyon erős determináló tényező: természetes anyagokat kíván, és olyan építészeti gesztusokat, amelyek tiszteletben tartják a környezetet. Ezért került a koncepcióba a faépítés, és ezért született meg az a gondolat, hogy az épület három időréteget fogjon össze.
- A kreatívipari oktatás alapvetően eltér a klasszikus tantermi struktúrától. Nekünk áramló, egymásba fonódó terek kellenek, ahol a szakágak – építőművészet, tervezőgrafika, média, formatervezés – közvetlenül találkoznak, és egymás munkáját inspirálják. Az új épület ezt szolgálja: a gondolatok a térben találkoznak, tárgyiasulnak, és így segítik elő a kooperációt és a fejlődést.”
Három építészeti idősík egyetlen épületben
- A tervező, Józsa Dávid munkájában három építészeti idősík jelenik meg.
- A felújított téglaépület a Winkler-ház (F épület) örökségét őrzi.
- A látszóbeton átvezető szárny a 20. század modernista építészetére utal.
- A CLT faépület pedig a 21. század fenntartható építési gyakorlatát testesíti meg.
Ez a hármas rétegződés időben és anyagban is narratívát alkot: múlt, jelen és jövő egyaránt látható benne.- hangsúlyozta prof. dr. Markó Balázs.
- Sokan leegyszerűsítik a fenntarthatóságot arra, hogy egy adott anyag mennyire környezetbarát. Valójában ez időbeli kérdés. Az EU Green Deal 2030-ra drasztikus kibocsátás-csökkentést, 2050-re teljes karbonsemlegességet ír elő az építőiparnak. Ez szinte lehetetlennek tűnik, de egy biztos: a faépítés részaránya nőni fog. A CLT technológia erre jó válasz, mert strukturálisan korszerű, környezetileg kedvező, és esztétikailag is magas szintet képvisel.”
Az épület egyedülálló Magyarországon
- Hazánkban nagyon ritka, hogy középület-szinten ilyen léptékű, ilyen térszerkezetű és ilyen esztétikai minőséget képviselő faépítés valósuljon meg. A Winkler Oszkár által tervezett F épület újjászületése ezért nemcsak az egyetemnek jelent mérföldkövet, hanem a hazai építészeti diskurzusnak is. Úgy gondolom, hogy ez az épület valóban méltó lesz a helyhez és a hagyományhoz, miközben a jövő felé is nyit.
Markó professzor szerint a megújuló épület egyszerre építészeti örökség, kortárs oktatási tér és fenntarthatósági kísérlet. Újjászületése nem csupán egy felújítás, hanem manifesztum arról, hogyan lehet a múltat, a jelent és a jövőt egységben gondolni.
Kapcsolódó tartalmak
- Érik a málna a fák alatt– agrárerdészeti innováció a Soproni Egyetem és a MATE együttműködésében
- Indul a Köszi! program a Soproni Egyetemen – mondj köszönetet oktatóidnak!
- Képzők képzése: a Soproni Egyetemen indult el a földmegfigyelés új korszaka
- Erdővédelem és éghajlatváltozás
- Elindult a Nemzetközi Színházi Műhely Sopronban
- A Soproni Egyetem is csatlakozott a Tanítsunk Magyarországért Programhoz
- A remény pedagógiája-Prof. Dr. Lükő István könyvbemutatója a Soproni Egyetemen
- Újabb mérföldkő a Soproni Egyetem oktatói teljesítménynövelésében
- Ahol az erdő és a zene összefonódik – Rektori köszöntő a „Muzsikál az erdő” rendezvényen
- Felhívás kordokumentumok mentésére, valamint illusztrációs anyag gyűjtésére