Az élő tudás kertje – különleges hangulatú Botanikus kert a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem Botanikus Kertje több mint 100 éves múltra tekint vissza. Hogyan foglalná össze a kert jelentőségét?

Az egyetem szempontjából a kert központi szerepet játszik. Leginkább az oktatási jelentőségét emelném ki: eredetileg 1922-ben azért hozták létre, hogy az erdészeti felsőoktatást, elsősorban a növénytani képzést támogassa. A cél az volt, hogy a hallgatók testközelből ismerhessék meg azokat a fajokat – fákat, cserjéket, lágyszárúakat –, amelyek a szakirányú felsőoktatás alapját képezik.

Másrészt Sopron városának is hatalmas érték: egy 17 hektáros, egybefüggő, szabadon látogatható, de bekerített zöldfelület, amely igazi kuriózumnak számít városi léptékben. Manapság, mikor az ember egyre inkább eltávolodik a természettől és épített környezet veszi körül egy ilyen kert óriási potenciált jelent mind turisztikailag, mind humánökológiai szempontból.

A hatalmas növénygyűjtemény fenntartása komoly feladat lehet. Milyen háttérmunka szükséges hozzá?

A kert teljes egészében az egyetemhez tartozik, és külön fenntartó csapat dolgozik a gyűjteményben. Ez rendkívül precíz szervezést igényel, hiszen több hektáros területen kell gondoskodnunk arról, hogy az egyetem polgárait nap mint nap gondozott zöldfelületek fogadják, emellett azonban a gyűjtemény növényeinek speciális ápolási munkálatait is el kell végezni, úgy mint, cserjék ifjítása, fák ápolási munkálatai, évelők és sziklakerti növények gondozása.

Vannak olyan érzékeny területek vagy növények a kertben, amelyek különösen nagy figyelmet igényelnek?

Igen, több is. Különösen a védett lágyszárú fajok esetében szükséges az odafigyelés, hiszen ezek a növények „vándorolnak” a kertben, évről évre újabb helyeken jelennek meg. Ilyen például a békakonty, a fehér madársisak, a ciklámen, a Teleki virág és még sorolhatnám. Ezért minden kaszálás előtt terepszemlét tartunk, hogy tudjuk, mit szabad nyírni, mit nem. Ez a természetközeli fenntartási szemlélet az egész kertkezelésünket áthatja.

Ezen kívül a sziklakerti részek és évelőágyások is nagyobb figyelmet és kézimunkaerőt igényelnek, legyen szó visszavágásról, gyomlálásról vagy mulcsozásról.

Mennyire befolyásolja az építkezés vagy a városi fejlődés a kert működését?

A jelenleg zajló F épület felújítása például beavatkozás a kert életébe is. Előzetes botanikai konzultáció után kezdődhetett csak el a munka, hiszen  a kert megóvására maximálisan odafigyelünk. Már a tervezési szakaszban felmértük az érintett parcellák növényállományát, egyeztettünk az építészekkel, és számos növényt át is ültettünk. A cél az, hogy amennyire lehet, elkerüljük a bolygatást. Vannak olyan védett növénycsoportok, amelyek már 30–40 éve összefüggő telepet alkotnak – ezek átültetése nemcsak technikailag nehéz, de ökológiai szempontból is veszteség lenne. A kivitelező szerencsére partner abban, hogy ezeket megóvjuk az építkezés során.

A klímaváltozás nyilván nem kíméli a botanikus kerteket sem. Itt az egyetemi kertben ennek milyen hatásait lehet érezni?

Egyértelmű változásokat látunk. A tűlevelű örökzöldek, melyek közül számos különleges és ritka faj is található a kertben, már mutatják a hosszú aszályos időszakok negatív következményeit. –A mamutfenyők, melyek a párásabb, kiegyensúlyozottabb klímához szoktak, országszerte, így nálunk is száradni kezdtek. Ugyanakkor vannak fafajok, amelyek jobban alkalmazkodnak az időjárás változásaihoz. Ilyen többek között a kislevelű hárs (Tilia cordata), illetve a mediterrán térségből származó növények, például a magyaltölgy (Quercus ilex), amelyek kiválóan bírják a hosszabb aszályosabb időszakokat is. Az új telepítések tervezésénél már ezeket a tapasztalatokat is figyelembe vesszük.

A kert szabadon látogatható. Milyen szabályokat kell betartaniuk a látogatóknak?

A legfontosabb szabály, hogy óvjuk és tiszteljük a kertet, annak élőlényeit és épített elemeit. A kijelölt utakról ne térjenek le, hiszen a lágyszárú növények sokszor alig észrevehetők, de lehet, hogy épp egy védett kosboron tapos át az ember. A kutyák behozatala is tilos, tekintettel arra, hogy ez egy természetvédelmi terület, ahol több száz védett madár- és növényfaj él. Szerencsére a látogatók többsége tisztelettel van a kert iránt, bár sajnos a szemetelés és időnkénti rongálás is előfordul. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a látogatói élményt javítsuk, ugyanakkor megőrizzük a kert értékeit.

Van kedvenc időszaka a kertben?

Minden évszakban van valami különleges. Tavasszal a hagymás növények és cserjék virágzása varázslatos, nyáron a sziklakert lágyszárú növényei pompáznak, ősszel a színes lombkoronák és az örökzöldek összjátéka bámulatos. De egész évben talán az a legszebb, hogy az ember egy-egy növényt közelről figyelhet meg – megérintheti, megszagolhatja, adott esetben megkóstolhatja. Ez a fajta tapasztalás a természethez való közvetlen kapcsolódást jelenti.

Milyen tervek vannak a kert jövőjére nézve?

A legfontosabb célunk most egy hosszú távú, fejlesztési koncepció kidolgozása. A korábbi elnevezés, „élő növénygyűjtemény”, egy statikus funkciót sugall, melyet szeretnénk kibővíteni és inkább a „botanikus kert” tágabb, sokrétűbb szerepét erősíteni, mely egyszerre szolgálja az oktatást, kutatást, természetvédelmet, ismeretterjesztést és közösségi életet. Ennek részeként most készül egy térinformatikai felmérésen alapuló digitális növénykataszter is, amely nemcsak a szakembereknek, de a látogatóknak is segít majd eligazodni a kertben. Egy tudatos, fenntartható fejlesztési stratégia lehetőséget ad arra, hogy a kert a következő száz évre is biztosítani tudja az egyetem és a város számára oly fontos zöld oázist.