A kreativitás közös nyelve: Sopronból Mexikóba, a Soproni Egyetem a Creatividad Festival 4.0-án

A mexikói program során a hallgatók a fenntartható építészet és a kortárs anyaghasználat aktuális kérdéseit mutatták be, különös hangsúllyal a történeti épületek új funkciókkal való megtöltésére és a fa kreatív alkalmazására. A fesztiválon való részvétel bemutatkozás volt, emellett valódi szakmai párbeszéd a művészet, az építészet és a kreativitás határterületein.

Az együttműködés eredményeként új szakmai utak és partneri kapcsolatok körvonalazódtak: közös diplomaprogram előkészítése, kétoldalú kurzusok, hallgatói és oktatói mobilitási lehetőségek, valamint további meghívások mexikói intézményektől. A folyamat valódi értéke azonban abban rejlik, hogy a közös gondolkodás és alkotás révén a Soproni Egyetem hallgatói és oktatói már globális kontextusban formálják a kreativitás és a művészet jövőjét.

Interjú Prof. Dr. Kósa Balázzsal:

Soproni Egyetem: Mit tanultatok a mexikói építészeti gondolkodásból, illetve mit láttatok a fenntarthatóság helyi értelmezéséből?

 Prof. Dr. Kósa Balázs: A mexikói építészeti gondolkodás azt mutatja, hogy a történeti örökség nem csupán múltbéli reliktum, hanem aktív gondolati tér. A barokk és posztkoloniális rétegek összeolvadása példázza, hogy a tér kulturális jelentése folyamatosan újraírható, mind közösségi, mind elméleti értelemben. A fenntarthatóság helyi értelmezése nem elsősorban technikai kérdés, hanem inkább kulturális struktúra, ahol a tér, identitás és közösségi funkció egyaránt alapvető összetevő. A faanyag kreatív alkalmazása és az adaptív újrahasznosítás fontos szerepet kap, harmonizálva a soproni megközelítéssel.

A Soproni Egyetem hallgatói Mexikóban a Creatividad Festival 4.0 eseményen

Milyen reakciókat kaptatok az előadásotokra? Volt olyan kérdés, ami különösen megmaradt bennetek?

 Prof. Dr. Kósa Balázs: Előadásunk a történeti épületállomány konceptuális újraértelmezésére és a kortárs tartalmak kreatív beágyazására fókuszált. A visszajelzések kiemelték, hogy ez a megközelítés nemcsak építészeti, hanem egyben kreatív gondolati gesztus, amely a tér jelentéseit vizsgálja. Különösen emlékezetes volt a kérdés, hogyan lehet történeti épületeket úgy újrafogalmazni, hogy a közösségi jelentéstartalmak ne oldódjanak fel, hanem gazdagodjanak. Ez pontosan megfelel az intézet alapelvének: a kreativitás nem kimozdít, hanem rámutat és új jelentésrétegeket kapcsol össze.

Miben látjátok a legnagyobb különbséget a magyar és a mexikói hallgatói, oktatói megközelítések között?

 Prof. Dr. Kósa Balázs: A mexikói hallgatók intuitív, narratív alapú megközelítést képviselnek, amely személyes és kulturális térkapcsolaton alapul; ezzel szemben a magyar hallgatók rendszer- és módszertan központú, analitikus gondolkodással közelítenek. A két attitűd találkozása rendkívül termékenynek bizonyult: a mexikóiak érzelmi és kulturális érzékenysége, valamint a magyarok rendszerszintű elemző szemlélete egymást erősítve teremtett megújító kommunikációs és értelmező kereteket.

Milyen tapasztalatokat hozott a nemzetközi együttműködés, és milyen további kapcsolódási lehetőségek körvonalazódnak?

Prof. Dr. Kósa Balázs: A mexikói szereplés jelentős intézményi elismerést eredményezett, megnyitva közös diplomaprogramok, kétoldalú kurzusok, hallgatói és oktatói mobilitási lehetőségek útját, továbbá további szakmai meghívásokat Monterrey és Mexikóváros intézményeiből. Ez a folyamat nem egyszerű utazás, hanem közös gondolkodás és alkotás, amely az együttműködés folytatását jelzi.

Milyen globális trendek alakítják a mai építészetet, design-t és kreatívipart?

Prof. Dr. Kósa Balázs: A globális kreatívipar multidiszciplináris megközelítéseket alkalmaz, egyesítve az építészetet, vizuális művészeteket, designt és audiovizuális tartalom-előállítást; hangsúlyt fektetve a fenntarthatóságra és a kulturális örökség újraértelmezésére. Az adaptív újrahasznosítás, közösségi funkciók és identitásképzés túlmutat a technológiai újításokon. A fa, mint bioalapú és kreatív médium, egyre nagyobb szerepet kap ebben az integrált szemléletben, ahol a kreativitás, kulturális reflexió és környezeti felelősség elválaszthatatlan rész.

Hogyan kapcsolódik a Soproni Egyetem oktatási és kutatási irányaihoz?

Prof. Dr. Kósa Balázs: Az Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara a bioalapú anyaghasználat, kulturális örökségek és kreatív gondolkodás egyedi oktatásmódszertani megközelítésével reagál a globális trendekre. Kutatásaiban a fa nemcsak anyag, hanem kulturális és inceptuális médium, amely hidat képez a történeti és kortárs igények között. Az intézmény oktatása a kreativitást a logikus gondolkodás, szemléleti nyitottság és autonómia egységeként értelmezi, törekedve arra, hogy a hallgatók új, kritikai és funkcionális tartalmakat hozzanak létre. A soproni megközelítés hangsúlyozza a környezeti felelősségvállalást, társadalmi érzékenységet és a tervezés komplexitását, amelyek révén az egyetem nemzetközi szinten is releváns és koherens gondolkodási mintát kínál.

Természetesen Veled Videocast 14. adás: A Soproni Egyetem Mexikóban – kreativitás határok nélkül