A nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjában a Soproni Egyetem erdészeti kutatása

Pablo Gutierrez világszintű események és emberi történetek feldolgozásával foglalkozik. Ezúttal a Soproni Egyetemre vezetett útja, ahol prof. Dr. Czimber Kornéllal, az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettesével beszélgetett az intézmény egyik különleges fejlesztéséről, az erdőtüzek terjedésének számítógépes szimulációjáról.

A téma különösen aktuális. A tartósan száraz, meleg időszakok az erdőkben is növelik a tűzveszélyt, ezért egyre fontosabbá válik, hogy a szakemberek minél több információval rendelkezzenek egy esetleges tűz kialakulásáról és várható terjedéséről. A Soproni Egyetem kutatói olyan rendszeren dolgoznak, amely egy adott terület digitális modelljén képes szimulálni a tűz terjedését. Ez a gyakorlatban segíthet például annak megtervezésében, honnan lehet megközelíteni a tüzet, hová érdemes oltóvizet juttatni, illetve hogyan lehet a tűzoltóegységeket a lehető leghatékonyabban mozgatni.

A forgatás első helyszíne Piuszpuszta volt. A területen a közelmúltban mintegy 40 hektáron pusztított tűz, amelyben a Soproni Egyetem 2,5 hektáros tanulmányi fenyvese is megsemmisült.

A látvány még hetekkel a tűz után is megrázó volt. Az elszenesedett fatörzsek, a fekete fenyők és a még mindig érezhető füstszag is mutatta, hogy milyen pusztítást végeztek a lángok. Különösen szembetűnő volt azoknak a fáknak a látványa, amelyeknek törzse és alsó koronája feketévé vált, miközben a magasabban fekvő ágakon még zöld maradt.

A forgatócsoporthoz ezen a helyszínen csatlakozott Molnár Sándor tűzoltó ezredes, a soproni tűzoltóság kirendeltségvezetője is. A szakember felidézte, hogy a tűz kialakulásakor rendkívül száraz növényzet, közel 40 Celsius-fokos hőmérséklet és közepes erősségű szél nehezítette a helyzetet. A tűz néhány tíz perc alatt a terület jelentős részére átterjedt, és mintegy egy órán keresztül intenzíven terjedt.

A védekezésben több irányból érkező tűzoltóegységek és erdészeti szakemberek  összehangolt munkájára volt szükség. A tűz terjedését végül a legveszélyesebb pontokon sikerült megállítani.

Molnár Sándor szerint a szabadtéri tüzek oltása jelentős erőforrásokat igényel, ezért minden olyan technológia értékes lehet, amely a beavatkozás előtt vagy közben több információt biztosít a tűzoltóknak. Ebben kaphat szerepet a Soproni Egyetem tűzszimulációs rendszere is.

A digitális modell segítségével egy feltételezett kiindulási pontból előre modellezhető, merre terjedhet a tűz. A szakemberek így különböző forgatókönyveket vizsgálhatnak. Melyik útvonalon lehet megközelíteni a területet, hol lehet biztonságosan oltóvizet biztosítani, és milyen irányban célszerű mozgatni az egységeket. A valós beavatkozás során ezek az információk értékes segítséget jelenthetnek a döntések meghozatalában.

A forgatási nap második része már egy egészen más technológiát mutatott be. A stáb Hermesen, a Magas-bérc térségében találkozott a Soproni Egyetem kutatóival, akik a BorderEye projekt keretében használt merevszárnyú drónokkal dolgoznak.

Ezek az eszközök sokkal hosszabb ideig képesek a levegőben maradni, mint a hétköznapi, hobbicélú drónok. Egy repüléssel nagy kiterjedésű területek mérhetők fel, a technológia pedig az erdők megfigyelésében, az illegális fakitermelés vagy a hulladéklerakás felderítésében, illetve más területek ellenőrzésében is alkalmazható.

Prof. Dr. Czimber Kornél a forgatás során arról beszélt, hogy az úgynevezett „digitális iker” és a drónos felderítés együtt még több információt adhat egy adott területről. Egy nagyobb erdőterület felmérése így nem jelent feltétlenül napokig tartó munkát. A nagy hatótávolságú drónok rövid idő alatt jelentős területet képesek feltérképezni.

A forgatás fontos visszajelzést adott a Soproni Egyetem kutatásainak nemzetközi láthatóságáról is. Pablo Gutierrez nemzetközi oknyomozó újságíró érdeklődése jól mutatja, hogy az egyetem erdőkkel és természeti környezettel kapcsolatos kutatásai, valamint az ezekben alkalmazott korszerű digitális technológiák nemzetközi szinten is figyelmet keltenek.

Fotók: Rombai Péter