Újjászülethet a hazai bogyós gyümölcstermesztés – összefogással a jövőért a Soproni Egyetemmel

„Az apropó, ami miatt ezt a rendezvényt megszerveztük, az az, hogy a hazai bogyós termesztés az utóbbi években, évtizedben sok kihívással szembesült” – fogalmazott Dr. Vityi Andrea, a Soproni Egyetem egyetemi docense, a rendezvény megnyitóján. Mint elmondta, az ágazat válsága kézzelfogható: csökken a termésmennyiség, romlik a minőség, és az ültetvények egészségi állapota is egyre rosszabb. Ennek következtében a termőterület országos szinten jelentősen visszaesett.

Mindez azért különösen fájó, mert a kereslet nem csökkent – sőt. A bogyós gyümölcsök iránti igény a magyar piacon is folyamatosan nő, hiszen ezek a gyümölcsök egészségesek, vitaminban gazdagok, és a tudatos táplálkozás egyik alappillérét jelentik. „A célunk az, hogy ezt a növekvő igényt elsősorban hazai termelők tudják kielégíteni” – hangsúlyozta Dr. Vityi Andrea.

A Soproni Egyetem szakemberei ezért a következő három évben új, klímaadaptív termesztéstechnológiák fejlesztésén dolgoznak a ClimaPannonia projekt keretében. A cél, hogy a gazdák olyan eszközöket és módszereket kapjanak a kezükbe, amelyekkel alkalmazkodni tudnak az éghajlatváltozás hatásaihoz, és új lendületet adhatnak az ágazatnak.

A kezdeményezés nem egyedülálló: a kutatók, termelők és szakmai szervezetek együtt, fókuszcsoport formájában dolgoznak a megoldásokon. Dr. Vágvölgyi Andrea egyetemi adjunktus (SOE, KTI) röviden ismertette a csoport összetételét, melynek tagjai tapasztalataikkal és javaslataikkal fogják segíteni a közös munkát.

A délelőtti előadásokat a MATE KERTI Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomásának munkatársai, a Magyar Permakultúra Egyesület és a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat szakértői tartották, több nézőpontból vizsgálva a bogyós termesztés kihívásait és lehetséges jövőjét.

Dr. Varga Jenő, a MATE Fertődi Kutatóállomásának vezetője elmondta, hogy a kutatóállomáson több évre visszamenően folynak vizsgálatok a klímaváltozás hatásainak tompítását szolgáló technológiai kísérletekkel. Kezdetben sátrak árnyékában, ma agrárerdészeti rendszerekben tesztelik a legérzékenyebb bogyósokat. A tapasztalatok, az eredmények jók, de még sok megválaszolatlan kérdés van, amire a folyó és jövőbeni kutatások adhatnak válaszokat.

A délelőtt folyamán a gazdálkodók is megszólaltak. A bogyósgyümölcsök klímaadaptációját más oldalról közelítve Lantos Tamás gyümölcsész az alkalmazkodó gyümölcsészet gyakorlatába adott bepillantást a hallgatóságnak. Kulcsár Balázs, Valaha-tanya családi gazdaság vezetője pedig a biogyümölcs-termesztés és önellátás mindennapi kihívásait járta körbe.

Visszatérve a kutatás területére, Kollányi Gábor, a MATE kutatási munkatársa tájékoztatott a Fertődi Kutatóállomáson kifejlesztett új bogyós fajtákról.

 A délelőtt további részében a ClimaPannonia projektben folyó málna modellkísérlet vizsgálatairól volt szó. Zagyvainé Dr. Kiss Katalin Anita kutatási asszisztens (SOE, GKI) a fasorok közti bogyóstermesztés vízgazdálkodási jellemzőinek nyomkövetéséről, Dr. Szabó Orsolya tudományos főmunkatárs (SOE ERTI) pedig az agrárerdészeti rendszerekben rejlő klímavédelmi lehetőségekről beszélt. Dominkó Emese, kutató (SOE, KTI) a fákkal vegyes bogyóstermesztés biodiverzitásának méh-biomonitoringgal történő vizsgálatáról tartott egy rövid bemutatót. Az előadás-sorozatot a bogyósgyümölcsök liofilizálási lehetőségeivel kapcsolatos tapasztalatok bemutatása zárta, Dr. Rétfalvi Tamás egyetemi docens (SOE, KTI ) előadásában.     

Délután tereplátogatás következett, ahol a résztvevők megtekinthették azt a kísérleti ültetvényt, amely a 2017-ben kezdődő és a következő években is folytatódó kutatások és fejlesztések központi helyszíne. Itt valósul meg az a gyakorlati munka, amely segíthet abban, hogy a magyar bogyós termesztés ismét fellendüljön.

„Hiszünk abban, hogy a közös gondolkodás és az innováció meghozza a gyümölcsét – szó szerint is” – zárta gondolatait Dr. Vityi Andrea.