Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Magyar Tudomány Napja a Soproni Egyetemen

tudomanynap1.jpg

Tudományos kerekasztal, tárlatmegnyitó, zene és hangulatos vendéglátás. A Soproni Egyetem változatos programokkal készült a Magyar Tudomány Ünnepére. November 2-án, szerdán az Erdészeti Múzeum évszázados falai között mindenki talált magának érdekességet.

A kiemelt műemléki védelem alatt álló, belvárosi Esterházy Palota a nevéhez hűen, finom eleganciával fogadta az ünnepnap résztvevőit. Kora délután a Díszteremben egy tudományos kerekasztalbeszélgetés kezdődött olyan tudós kiválóságok részvételével, akik itt Sopronban ültek le először egy asztalhoz, hogy korunk legégetőbb problémáiról tárgyaljanak. A nézők sorában helyet foglalt Prof. Dr. Fábián Attila a soproni, és Prof. Dr. Horváth Zita a Miskolci Egyetem rektora.

A beszélgetést Dr. Heil Bálint, az Erdőmérnöki Kar dékánja vezette A különböző véleményeket pedig az alábbi négy szereplő képviselte:

Prof. Dr. Gelencsér András, Pannon Egyetem, rektor, az MTA levelező tagja, (Földtudományok Osztálya)

Dr. Mátyás Csaba, Soproni Egyetem, professor emeritus, az MTA rendes tagja, (Agrártudományok Osztálya)

Prof. Dr. Mucsi Gábor, Miskolci Egyetem, dékán, egyetemi tanár, Műszaki Földtudományi Kar; Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet

Prof. Dr. Szirmai Viktória Dsc., Széchenyi-díjas kutatóprofesszor, MTA doktora, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet

A kerekasztal beszélgetés során a résztvevők alapvetően egyetértettek abban, hogy olyan súlyos ökológiai, társadalmi problémák vannak jelen a mai modern társadalmaink életében, amelyek már rövid távon is veszélyeztetik az eddigi jólétet, elfogadott életformákat. Kritikus pontként emelték ki a javak eloszlásának mértéktelen egyenlőtlenségét. Egyet értettek abban, hogy a Föld lakossága szegényebb fele halmozottan hátrányos helyzetben van, miközben azon kevesek, akik kezében a jólét összpontosul, pazarló életmódjuk által mindenkire kiható, negatív környezeti hatásokat váltanak ki.

Dr. Heil Bálint a beszélgetés moderátora kiemelte: A társadalmak szemléletének globális szintű megváltoztatására van tehát szükség, aminek talán legfontosabb eszköze az oktatás, megfelelő kommunikáció lehet. A beszélgetést helyszínen nyomon követő szakmai közönség részéről elhangzott, hogy a klímaváltozás kezelésére a dekarbonizáció, mint eszköz nem használható fel, ez a megközelítés téves. A kerekasztal meghívott vendégei válaszukban egyetértettek azzal, hogy az éghajlatváltozás okaként önmagában nem lehet kiemelni csak a légköri CO2-koncentráció változást, – ez nem is volt a beszélgetés célja –, a tudományos háttér ennél sokkal összetettebb, és a politikai döntéshozatalban a kommunikációs célból hozott leegyszerűsítések köréből szükség is lesz kilépni.

A kerekasztal beszélgetés az alábbi linken keresztül elérhető a YouTube-on.

A kivételes tudományos programot követően délután négy órakor az Erdészeti Múzeum teljesen újjászületett udvarán találkoztak a vendégek. A renoválást felügyelő műszaki osztályvezető Zsidákovits Norbert elmondta, nemcsak a belső udvar renoválása fejeződött be. Korszerűsítésre került a fűtési rendszer és megtörtént a teljes kazáncsere. Felújították a villamos áram -és internethálózatot és informatikai fejlesztésre is sor került. A Múzeumban található vendégszobákat pedig teljesen felújították. Az ünnepnapon Tóth Kázmér, múzeumigazgató számolt be a megújulás első szakaszáról a megjelenteknek. Igazgató Úr és munkatársai a felújítás ideje alatt is fogadták az érdeklődőket, az iskolás és óvodás csoportokat. Az Egyetem ünnepnapjára egy színpadot építettek fel az udvaron, a Kárpátia Borház pedig borkóstolóval és forralt borral kényeztette a vendégeket. Az Erdészeti Múzeum udvara most a mediterrán palotákat idézi, köszönhetően a Botanikus Kert munkatársainak, akik munkájukkal és persze rengeteg növénnyel járultak hozzá a megújuláshoz.

tudomany2b.jpg

Az ünnepi délután legmeghatóbb pillanata a Melinda terem avatása volt. Dr. Varga Szabolcs, professor emeritus idézte fel Dr. Ráczné Dr. Schneider Ildikó emlékét. Az Erdészeti Múzeum korábbi igazgatónőjének „alias nevét” viseli ezentúl az intézmény földszinti kiállítóterme. A bejárat melletti emléktáblát Ildikó asszony unokája, Rácz Balázs leplezte le.

Az emlékezés pillanatai után Dr. Kovács-Gombos Gábor festőművész, a Benedek Elek Pedagógiai Kar docense lépett színpadra. Ő nyitotta meg Prof.  Markó Balázs, egyetemi tanár kiállítását. A Faépítészeti Intézet vezetőjének Napbárka installációja egy másik világba repíti a szemlélőt. A művész szerint nem más ez, mint kísérlet az ősi és kortárs művészeti jelen/lét összehangolására. Markó Balázs egy zenei produkcióval lepte meg a közönséget. Zongorajátékát Stöckert Ádám kísérte ütőshangszereken.

Az Erdészeti Múzeum új Markó Balázs tárlata és az állandó kiállítások (Alma Mater Egyetem Történeti Kiállítás, Hídvégi Béla Vadászati Gyűjtemény) várják az érdeklődőket a Templom utca 4. szám alatt.

 

tudomanynap3.jpg

„Ha Selmec hív, mi ott leszünk” – a régi diákének üzenete ma is él, ezért választották a szervezők a Miskolci és a Soproni Egyetem közös erdész-bányász találkozójának mottójául. A campus főépülete előtt öt óra után fáklyákat gyújtottak az összegyűlt miskolci és soproni diákok. A két egyetem vezetősége, rektorok, rektorhelyettesek, dékánok és a megjelent miskolci veteránok együtt énekelték a mindannyiunk számára ismert nótákat. Az Őrtüzek emlékműnél Szemerey Tamás, nyugalmazott mestertanár mondott beszédet, majd Prof. dr. Varga Szabolcs, erdőmérnök emlékezett a két egyetem évtizedekre visszanyúló barátságára. A Magyar Televízió élő adásban számolt be az eseményről.

https://mediaklikk.hu/video/ma-este-2022-11-02-i-adas/?fbclid=IwAR35eluObTvResmWy2JswZM8Fz9-ocfre3vCS9v1eMUEK0YMgDXTdLjThQ4

 

 

Cikk nyomtatása E-mail