Fa, gombafonalak, kávézacc: a természetes anyagok forradalmáról tárgyaltak a Soproni Egyetemen

A konferencia előadásai azt mutatták be, hogy a fa és más természetes alapanyagok milyen sokféleképpen járulhatnak hozzá egy fenntarthatóbb jövőhöz. Szó esett például arról, hogyan lehet környezetbarát módon javítani a biológiailag lebomló műanyagok tulajdonságait, hogyan alakítják át a kutatók a gombák fonalait új, könnyű és erős anyagokká, vagy éppen miként segítik a számítógépes szimulációk a fa szerkezeti viselkedésének pontosabb megértését.

Pálfi Rebeka előadó, Óbudai Egyetem, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar

A résztvevők betekintést kaptak abba is, hogyan válhat a fa kulcsszereplővé a klímabarát építészetben, és hogyan lehet a kávézaccból vagy más természetes forrásokból innovatív, új biokompozitokat készíteni. A rendezvény egyik fő erőssége az volt, hogy különböző tudományterületek – kémia, anyagtudomány, design, építészet és mérnöki numerikus modellezés – kutatói találkoztak, melyek további együttműködések alapját képezhetik.  A programon több hazai tudományos bizottság működött közre, a résztvevők pedig személyesen és online is bekapcsolódhattak – így a tudományos közösség minden irányból találkozhatott.

Oktatás és kutatás kéz a kézben: ilyen témák várják a jövő hallgatóit

A konferencián bemutatott előadások sokszínűsége jól szemléltette, milyen széles spektrumú tudásba és kutatásokba kapcsolódhatnak be azok, akik a Soproni Egyetemet választják. A résztvevők többek között ilyen területekről hallhattak:

• biopolimerek komposztálhatósága és égésgátlása,
• hazai és nemzetközi faanyagkutatási trendek,
• micéliumalapú anyagok új design- és mérnöki lehetőségei,
• fa építőanyagok szerepe a fenntartható építésben,
• numerikus szimulációk a fa szerkezeti viselkedésének modellezésében,
• PLA/kávézacc biokompozitok mechanikai tulajdonságai,
• és természetesen: biokompozit-kutatások a Soproni Egyetemen.

Ezek a témák pontosan azt a jövőorientált, interdiszciplináris szemléletet képviselik, amely a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar oktatási és kutatási programjait is jellemzi. A hallgatók a Soproni Egyetemen nem csak elméleti ismereteket szereznek – már tanulmányaik alatt valódi kutatásokba kapcsolódhatnak be, megismerhetik a természetes anyagok világának legújabb innovációit, és közvetlen kapcsolatba kerülhetnek ipari partnerekkel is.

A rendezvény megnyitóján Prof. Dr. Magoss Endre dékán, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, Prof. Dr. Bejó László, az MTA Faanyagtudományi Albizottság elnöke és Prof. Dr. Alpár Tibor, az MTA Természetes Polimerek Munkabizottság elnöke, a Soproni Egyetem rektorhelyettese emelték ki, hogy a faipari és biopolimer kutatások iránti igény ma gyorsabban növekszik, mint valaha. Az EU fenntarthatósági törekvései, az építőipar zöld átállása és az alternatív biopolimerek fejlesztése olyan innovációs terepet jelentenek, amelyhez a jövő mérnökeire és kreatív szakembereire is nagy szükség lesz.

Laborok, ahol életre kel a tudomány

A program zárásaként a résztvevők bejárhatták a Soproni Egyetem modern faanyagtudományi és anyagvizsgálati laboratóriumait, amely több kutatócsoport számára biztosít fejlett mérési és kísérleti lehetőségeket. Ezekben a terekben nap mint nap olyan fejlesztések zajlanak, amelyekhez a hallgatók is bekapcsolódhatnak: mérések, vizsgálatok, prototípusgyártás, ipari együttműködések.

A laboratóriumok valódi szakmai élményt és gyakorlati tudást nyújtanak a tanulóknak – így a Soproni Egyetemen végző fiatal mérnökök és kreatívipari szakemberek magabiztosan léphetnek ki a munkaerőpiacra.

A rendezvény az MTA Természetes Polimerek Munkabizottsága, az MTA ETB Faanyagtudományi Albizottság, a VEAB Faanyagtudományi Munkabizottság és a Soproni Tudós Társaság együttműködésében, az ErdőLAB projekt (TKP2021-NKTA-43) keretében valósult meg.