Drónok a vadgazdálkodásban- meghatározó szakmai ismeretek a Soproni Egyetemen

A tavaly elindult drónpilóta képzést a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, illetve a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet együttesen működteti. A hallgatók elsajátíthatják a pilóta nélküli légi rendszerek (UAS) használatát, emellett műszaki, meteorológia, jogi és térinformatikai ismereteket szerezhetnek.

 „Vadgazdálkodási és erdészeti kutatásokban több, mint 20 éve alkalmaznak pilóta nélküli légi járműveket a Soproni Egyetem munkatársai” - hangsúlyozza Dr. Kalmár Sándor Flóris, az Erdőmérnöki Kar docense. Többek között ennek köszönhető, hogy a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet kutatóját, a Nemzeti Agrárkamara és az Országos Magyar Vadászkamara felkérte a „Vadgazdálkodás aktuális kérdései” elnevezésű konferencián való részvételre. A FeHoVa keretében „A drónok vadgazdálkodásban betöltött szerepéről és felhasználásáról” tartott előadást az egyetem szakembere.

Fotó: NAK/Lévai Zsolt

A napjainkban rohamos fejlődést mutató pilóta nélküli légi eszközökkel számos vadgazdálkodási, vadbiológiai, erdészeti és természetvédelmi feladat végezhető el, ezek lehetőségeiről, korlátairól, problémáiról és azok megoldásairól hallhattak átfogó előadást a megjelent résztvevők. A konferencián elhangzott, hogy a Soproni Egyetemen évtizedes múltra tekintenek vissza a légifényképezésen, távérzékelésen alapuló vadgazdálkodási és vadbiológiai vizsgálatok, amelyek során nem csak pilóta nélküli légi járműveket (drónokat), de pilótás légi járműveket, repülőgépeket és girokoptereket is alkalmaznak a speciális távérzékelési feladatokra. Az egyetem elhivatott a jövő szakmai nemzedékének ilyen irányú képzésében, ennek okán indította útjára 2024 februárjában a drónpilóta képzését, amelynek keretében a szakirányos hallgatók (erdőmérnökök, vadgazda mérnökök és földmérő és földrendező mérnökök) elsajátíthatják a pilóta nélküli légi rendszerek (UAS) használatát.