A Kulturális Örökség Napjai minden évben arra emlékeztetnek bennünket, hogy múltunk épített és szellemi értékei nem csupán megőrzésre érdemesek, hanem új szemmel is felfedezhetők. Idén Sopronban egy különleges kezdeményezés gazdagította a programot: a Soproni Egyetem könyvtárépülete, a 20. századi későmodern építészet egyik figyelemre méltó példája tárult a nagyközönség elé, amelyet a látogatók egy vezetett séta keretében tekinthettek meg.
Az ötletgazda a Sopronban született Kránitz Anna. Bár a fiatal hölgy a Bécsi Műszaki Egyetem frissen végzett építésze, diplomamunkáját mégis a soproni intézmény könyvtárépületének szentelte.
- A könyvtár története és építészeti értékei egyszerre kötődnek a városhoz és a korszakhoz. Amikor 2019-ben lebontották a régi uszodát, ráébredtem, milyen könnyen veszhetnek el jelentős középületek. Ez indított el abban, hogy a későmodern építészetet közelebbről megismerjem, és másokat is közelebb hozzak hozzá – mesélte a fiatal építész.
A későmodern építészetet gyakran kritikusan szemlélik: sok épületét lebontják, másokat erősen átalakítanak. Éppen ezért különösen értékesek azok a példák, amelyekben még fellelhetők az eredeti tervezői gondolatok és a korszak szellemisége. A Soproni Egyetem könyvtára pedig éppen ezek közé tartozik.
- Nemcsak építészetileg érdekes a könyvtár épülete, az egységessége, a külseje és történelmi múltja mindenki számára érdekes lehet. Egyben maradt, a karaktere a felújítást követően is megmaradt, ami sajnos több, ebben a korban épült középületből mára eltűnt. Talán ezért is tartottam fontosnak, hogy bemutassuk, és a közönség is felfedezhesse benne azt, amit mi, építészek látunk benne – hangsúlyozta Anna.
- De vajon a látogatóknak mit mesél az épület? Önök mit látnak bele, ha ránéznek ?– tette fel a kérdést a fiatal építész a séta elején?
Több figyelemreméltó és meglepő válasz is érkezett.
- A retro korszakot, egy bájos és kedves épületet, ahol nagyon jó lehet tanulni, egy űrhajót – válaszolták a résztvevők közül néhányan.
A könyvtár különlegessége talán első pillantásra valóban nem nyilvánvaló. Ám közelebbről vizsgálva kirajzolódik sajátos formavilága.
- Az absztrakció jellemző erre a korszakra. A soproni könyvtár például egy felfelé terebélyesedő fát idéz meg. Ha ezt a gondolatot a Botanikus Kert környezetéhez kapcsoljuk, amelyben az épület áll, rögtön érthetővé válik az összefüggés – magyarázta a fiatal építész.
Ezek az érdekes gondolatok végig megmaradtak a sétán, olyan részletekre is rávilágítva, amely egy laikus számára nem is látható. Azok pedig akik részt vettek Anna különleges kirándulásán remélhetőleg új szemmel tekintenek a későmodern építészet egyik kevéssé ismert, ám annál értékesebb épületére.
Kapcsolódó tartalmak
- Indul a Köszi! program a Soproni Egyetemen – mondj köszönetet oktatóidnak!
- Egy ikonikus épület újjászületése – az F épület megújítása a Soproni Egyetemen
- Évindító fesztivál, ami már most teltházat ígér: fogynak a jegyek a IV. Soproni Egyetemi Napra!
- Soproni PhD-hallgató lett a szudáni doktoranduszok DOSZ-nagykövete Magyarországon
- Kiválóság a fenntarthatóságban - Újra az élvonalban a Soproni Egyetem a THE rangsorában
- Három éve bűvöli el nyaranta a Soproni Egyetem polgárait a Palotaszínház
- Természetesen Zene! Harmadszor!
- Magas állami kitüntetést vehetett át a Soproni Egyetem oktatója
- Új kutatói generáció kezd munkába Sopronban- elstartolt az EKÖP ösztöndíjprogram a Soproni Egyetemen
- Fenntarthatóság két keréken – új kerékpárok a Soproni Egyetem dolgozóinak
