A Soproni Egyetem az OMÉK 2025 szakvásáron

Zártkörű szakmapolitikai konferenciával indított a Soproni Egyetem az OMÉK első napján

A klímaváltozás egyre súlyosabb kihívásokat jelent a hazai erdők számára: a szélsőséges időjárási viszonyok, az aszályok és az új kártevők megjelenése miatt sok erdőrész pusztul, amely új szemléletet és innovatív megoldásokat követel az erdőgazdálkodásban. E felismerés nyomán alakult meg az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, amelynek feladata a cselekvési terv kidolgozása a magyar erdők megmentésére- számolt be a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének vezetője, Dr. Borovics Attila.

Az Agrárminisztérium irányításával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében és a Soproni Egyetem szakértőinek közreműködésével szeptember 18-án, az OMÉK keretében tartottak zártkörű szakmapolitikai konferenciát.

A rendezvényt Mocz András helyettes államtitkár (Erdőkért Felelős Helyettes Államtitkárság, Agrárminisztérium) nyitotta meg, hangsúlyozva a klímaváltozás erdőkre gyakorolt egyre negatívabb hatásait és az alkalmazkodás sürgető szükségességét.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója előadásában rámutatott: merész döntésekre van szükség, hiszen az idő sürget. A 2022–2025 közötti aszályok világos figyelmeztető jelek, ezért a szakma nem halogathatja tovább az új megoldások keresését. Mint mondta, „alázattal kell cselekednünk, hiszen nem áll minden szükséges ismeret rendelkezésünkre, ugyanakkor a kutatás és a gyakorlat szoros együttműködése segíthet a veszteségek minimalizálásában.”

A fórum munkáját tematikus munkacsoportok végzik, annak érdekében, hogy kézzelfogható javaslatok szülessenek a hazai erdők ellenálló képességének növelésére.

Mezővédő erdősávokról tárgyaltak a szakemberek az OMÉK második napján

Az  Erdészeti Tudományos Kutatóintézet munkatársainak összeállításában és az Agrárminisztérium támogatásával megjelent legújabb információs kiadványunk, amelynek címe megegyezik a konferencia címével: Mezővédő erdősávok – a természetes védelem megvalósítói. A kiadott füzetben részletesen ismertetjük a mezővédő erdősávok és fásítások jellemzőit, jelentőségét, típusait, valamint a létesítésükhöz szükséges tudnivalókat. Szerepel benne a fafajválasztás szempontjaitól kezdve a támogatások igénybevételének kritériumaiig számos gyakorlati információ, továbbá bemutatjuk az erdősávok karbonpiaci projektlehetőségeit, a Carbon Farming modellt is, konkrét példán keresztül.” – ezt Dr. Keserű Zsolt, a Soproni Egyetem  ERTI osztályvezetője jelentette be a szeptember 19-én tartott szakmai konferencián.   A program célja az volt, hogy bemutassa a mezővédő erdősávok ökológiai, gazdasági és klímavédelmi jelentőségét, valamint a bennük rejlő agrár- és vidékfejlesztési lehetőségeket.

Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte, hogy az erdősávoknak alapvető szerepük van az agrárszektor fenntartható működésében.

Dr. Somogyi Norbert (SZTE) a francia „bocage” rendszer tapasztalatait ismertette, amely kedvező mikroklímát, talaj- és vízvédelmet, valamint energiaforrást biztosít a gazdálkodóknak.

Dr. Honfy Veronika (SOE ERTI) a fásítások ökológiai szolgáltatásait, a talajerózió csökkentését és a biodiverzitás növelését emelte ki előadásában.

Dr. Szabó Orsolya (SOE ERTI) a mezővédő erdősávok szénmegkötő potenciáljáról számolt be, amely hazai kutatások szerint hektáronként évente átlagosan 2,4 tonna CO₂ megkötésére képes.

Király Éva (SOE ERTI) pedig az EU karbonpiaci szabályozásáról, valamint a karbonkredit-bevételekben rejlő gazdasági lehetőségekről tartott előadást.

A kutatási eredmények alapján a mezővédő erdősávok nemcsak a talaj- és vízvédelem, a klímavédelem és a biodiverzitás megőrzésének hatékony eszközei, hanem gazdaságilag is fenntartható megoldást jelentenek, hiszen a karbonpiaci bevételek és a KAP-támogatások révén hosszú távon is jövedelmezőek lehetnek a gazdálkodók számára.

Az erdei melléktermékek szerepe a klímaváltozás korában- az Erdőmérnöki Kar kutatói mutatkoztak be az OMÉK szombati napján

A Soproni Egyetem szervezésében megrendezett kerekasztalbeszélgetés résztvevői az agrárerdészeti rendszerek jelentőségét, valamint az erdei melléktermékek – különösen az erdei gyümölcsök, a szarvasgomba és a méz – fenntartható hasznosításának lehetőségeit mutatták be.

Az  agroerdészeti rendszerek előnye, hogy kedvezőbb mikroklímát hoznak létre, védenek a szélsőséges időjárással szemben, és javítják a talajéletet. Az árnyékolás mérsékeli a hőstresszt a gyümölcstermesztésben, ami a klímaváltozás miatt egyre fontosabb tényező. A vadgyümölcsök – mint a som, galagonya, kökény vagy a berkenye – szintén értékes alapanyagot adnak, többek között a pálinkafőzdék számára. – hangzott el a kerekasztalbeszélgetésen. A feldolgozási technológiák közül kiemelt figyelmet kapott a liofilizálás, amely megőrzi a gyümölcsök antioxidáns-tartalmát, és a Soproni Egyetem kutatásai szerint ígéretes lehetőség a hozzáadott érték növelésére.

Egyre nagyobb a kereslet a helyi, ismert eredetű, kiváló minőségű mézek iránt, különösen az akác- és fajtamézek esetében. A Soproni Egyetem kutatói bemutatták a méz- és pollenvizsgálatok friss eredményeit, valamint a „GreenBee” méhcsaládokon alapuló környezeti monitoring rendszert. A szakértők hangsúlyozták: a termékfejlesztések és a gyermekkorban megkezdett edukáció kulcsszerepet játszanak a méhészet jövőjében.

A szarvasgomba-termesztés az egyik legkülönlegesebb erdei melléktermék-hasznosítási forma. Bár a klímaváltozás a hagyományos fajoknak kedvezőtlen, a mediterrán eredetű isztriai szarvasgomba már hazánkban is megtelepedett. – hangzott el a beszélgetésen.

A rendezvény összegzése rámutatott: az erdei melléktermékek fenntartható hasznosítása egyszerre szolgálja a klímavédelmet, a biodiverzitás megőrzését, az agrárgazdaság alkalmazkodóképességét és a vidéki jövedelmek bővítését. A Soproni Egyetem kutatásai és innovatív megközelítései ebben kulcsszerepet játszanak.

A szakvásár hétvégéjén a Benedek Elek Pedagógiai Kar „Fa-móka” néven kreatív játszóházzal mutatkozott be az Agrárminisztérium standján. A kisgyermekek a pedagógusok és az egyetemi hallgatók vezetésével játszhattak, barkácsolhattak a gyermeksarokban. Ezzel a kezdeményezéssel az élménypedagógia, a kreatív tanulás és a természetközeli szemlélet fontosságát képviselte az egyetem. A „Fa-móka” játszóház lehetőséget nyújtott arra, hogy a legkisebbek és családjaik játékos formában tapasztalják meg a fa mint természetes alapanyag értékét.