Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Keresés

Időutazás a jövő erdeibe: Tudomány és közösség a Soproni Egyetemen

Evertekelo_BorovicsAttila.jpg2025 végéhez közeledve újra együtt tekintünk vissza egy olyan évre, amely tele volt fejlődéssel, megújulással és közös sikerekkel. A Soproni Egyetem életében az elmúlt esztendő a számok, az értékek és a közösség mellett az innovatív szemléletről is szólt. Dr. Borovics Attilával, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) főigazgatójával beszélgettünk arról, hogyan válik a tudomány közérthetővé, miért Algériában látják az Alföld jövőjét, és miért várják tárt karokkal a legtehetségesebb hallgatókat.

Közérthető tudomány

Az Erdészeti Tudományos Intézet életében az elmúlt év legnagyobb áttörését a laboratóriumi eredmények mellett a kommunikáció megújulása hozta. Borovics Attila szerint a tudomány akkor teljesíti célját, ha nem marad meg a szakmai „elefántcsonttoronyban”.

„Sikerült azt elérni, hogy egy Q1-es nemzetközi publikációnak legyen egy hazai infografikával alátámasztott megerősítése. Így el tudjuk juttatni ezeket az eredményeket nem csupán a specialistáknak, hanem nemzeti nyelven, a hazai szakközönségnek, a gyakorlati életben dolgozóknak és a hallgatóknak a szintjére is.”

RPT_9492.jpg

Ez a fajta tudásmegosztás kulcsfontosságú, hiszen az erdészet és a klímavédelem kérdései ma már mindenkit érintenek. Az intézet célja, hogy a legmagasabb szintű tudományos rangsorokban (mint a Q1) jegyzett eredmények a mindennapi erdőgazdálkodás részévé váljanak.

Időutazás délre

Az innováció terén az ErdőLab projekt jelenti a zászlóshajót, ahol az erdészet, a faipar és a bioökonómia képviselői közösen keresik a válaszokat a klímaváltozásra. A kutatók azonban nemcsak a laborban dolgoznak, hanem a nemzetközi kooperációik során szó szerint a jövőbe utaznak.

„Észak-Afrikában, ahogy megyünk a tengerparttól délebbre, olyan zónákba érünk, amilyen nálunk lesz majd ötven év múlva az Alföldön. Tehát látjuk azt, ami ott már megvalósult, mi pedig most meg tudjuk nézni. Adja magát a megoldás. Tanuljuk meg az ottani tapasztalatokat, és teszteljük azokat a megoldásokat, amik az ottani erdészek napi munkáját jelentik.”

Ez a szemléletmód teszi lehetővé, hogy az egyetem ne csak reagáljon az éghajlati kihívásokra, hanem proaktív módon készítse fel a hazai erdőket a következő évtizedekre.

RPT_9375.jpgOrszágos hálózat és élő laboratóriumok

A Soproni Egyetem ereje az egységben és az országos jelenlétben rejlik. Püspökladány, Mátrafüred vagy Sárvár nem csupán kihelyezett állomások, hanem a fejlődés bástyái. Különösen kiemelkedik Püspökladány szerepe, ahol a legnehezebb talajviszonyok között kell bizonyítani az erdő életerejét.

„Püspökladány rendkívül izgalmas terület, ahol a legnehezebb körülmények között kell igazolnunk, hogy van erdészeti megoldás. Mint egy élő laboratóriumban működve próbáljuk a jövőmutató megoldásokat a gyakorlat számára átadni.”

 

Új központok és hallgatói mentorálás

A jövő tervei már konkrét formát öltöttek. Új Klímadaptációs Központ létrehozásán és egy országos jelentőségű Magközpont megalapításán dolgoznak, a Közgazdaságtudományi Karral együttműködve pedig a bioökonómia területén terveznek virtuális tudásbázist.

Borovics Attila a hallgatókhoz is szólt, hangsúlyozva, hogy az intézet kapui nyitva állnak az elhivatott fiatalok előtt:

„Intézetünk nyitva áll azon tehetséges hallgatók előtt, akik elhivatottságot éreznek a kutatói életpálya felé. Kifejezett célunk, hogy a kutatói utánpótlás, a tehetséggondozás és a mentorálás szerves része legyen működésünknek.”

Az üzenet tehát egyértelmű. A Soproni Egyetemen a hallgatók nemcsak tanulják a jövőt, hanem aktív részeseivé is válhatnak annak alakításában.

A Soproni Egyetem „Évforduló” sorozatát a Kommunikációs és Marketing Csoport és a Soproni Egyetem Médiastúdiójának munkatársai készítették.

Kamera: Ladányi Ruben

Riporter: Divósné Varga Henrietta

Fotó: Rombai Péter

Cikk nyomtatása E-mail